Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kutya bosszúja

 

A  KUTYA  BOSSZÚJA

 

Hol volt, hol nem, volt egyszer egy gazda. Élt az udvarban egy kutya. Az ember azért tartotta, hogy vigyázzon a tyúkokra, ne vigye el őket a róka.

A kutyusnak nem volt jó dolga. A gazda nem adott neki enni. Odaült az ajtó elé reggel az éhes eb és így vonyított:

-- Vaú, vaúú, kérek enni, éhes vagyok!

Kiment az ember és jól elverte.

-- Ne vonyíts nekem itt, menj fogj egeret! -- ordított a kutyára haragosan.

Elsomfordált szegény kutya, de este újból kérte a vacsorát.

-- Vaúú, éhes vagyok!

De ezúttal is verést kapott: -- Menj innen a dolgodra! -- kiáltott a gazda még mérgesebben, mint reggel.images.jpeg

A kutya búsan, lehorgasztott fejjel ballagott el az udvar mélyébe. Erősen gondolkozott, hogyan bosszúlja meg a gazdája kegyetlenségét.

-- No, megállj csak! -- morgott magában. -- Eszembe jutott valami! -- azzal nekiiramodott, meg sem állt, míg az erdőbe nem ért. Megkereste a rókalyukat, leült a szélére és beiáltott: -- Róka koma, gyere ki! Beszédem van veled!

-- Ugyan, mi beszélni valód lenne velem? Nem megyek ki, mert elkapod a bundámat! -- kiáltott vissza a róka.

-- Nem bántalak, gyere ki!

-- Nem megyek, mert félek tőled! -- felelte megint a róka.

-- Ne félj tőlem, egyezséget ajánlok. -- bátorította a kutya.

Összeszedte minden bátorságát a róka és előbújt a lyukból.

-- Itt vagyok. Mit akarsz?

-- Gyere el minden éjjel a gazdám házához és kapsz tőlem egy tyúkot. -- mondta neki a kopó.

Tágra meresztette szemeit meglepetésében a róka koma.

-- Mi van ezzel a kutyával? Ez még nálam is ravaszabb lenne, vagy talán meghibbant? -- kérdezte magában, de hangosan azonban így szólt: -- Ugyan miért adnál te nekem tyúkot? Mit kérsz érte cserébe?

-- Az az én dolgom és cserébe semmit sem kérek. -- mordult egyet a kutya. -- Akkor minden éjjel gyere. Várlak. -- azzal ott hagyta a még mindig ámuldozó rókát.

Hát éjjel meg is jelent a koma, jött a megigért tyúkpecsenyéért. A kutya megfogott a tyúkok közül egyet és kivitte a kerítéshez a rókának.

-- Tessék, itt van. Edd meg!

Elkapta a tóka a kvartyogó tyúkot és futott vele az erdőbe.

-- Bolond ez a images.jpegkutya. -- jegyezte meg útközben.

Amikor a várához ért, széttépte és megette az ajándékba kapott jószágot.

Hanem reggel felébred a gazda, számolja a baromfiakat.

-- Hiányzik egy! -- ordít mérgében. -- Miért nem vigyáztál rájuk? -- förmedt a kutyára.

-- Oh, gazdám az éhségtől úgy kopogott egész éjjel a gyomrom, hogy nem hallottam én a ravaszdi lopakodását. -- válaszolt a kutya, miközben szemeit ártatlanul forgatva nézett a gazdájára.

-- Haszontalan állat! -- mondta az ember és jól elverte egy furkósbottal az ebet.

Tűrte a kutya, tűrte, alig várta, hogy újra éjjel legyen. És amikor újra leszállt az est, feljött a hold, megjelent a róka. A kutyus elkapott egy jó kövér tyúkot és kivitte a rókának.

-- Nesze, ezt is edd meg!

Fogai közé szorította a finom falatot a róka és elszaladt vele.

-- Bolond ez a kutya. -- állapította meg most is.

Kijön reggel az udvarra az ember. Számolja a tyúkokat.

-- Most is hiányzik egy! -- kiáltotta és mérgében majd megütötte a guta. -- Nincs más dolgod, mint a tyúkokra vigyázni! Igaz?

-- Igaz, igaz, de jaj gazdám, olyan éhes voltam, hogy a gyomrom valósággal dübörgött, elnyomta a róka halk osonását. Ne haragudj rám.

De a gazda a bottal még jobban elverte a kutyát, mint előző nap.

Nem szólt a kutya egy szót sem, pedig rettentően sajogtak az ütések helyei.

Éjjel újból eljött a róka koma. A kutya most a legkövérebb tyúkot vitte ki neki. -- Itt van, edd meg!

Elkapta a róka és vitte is nyomban az erdőbe.

-- Bolond ez a kutya, de én jól járok vele! -- jegyezte meg ez alkalommal is.

Reggel ketten jöttek megszámolni a szárnyasokat, a gazda meg a felesége. Számolják, hát újból hiányzik egy.

-- Már megint nem vigyáztál rájuk!? -- ordított pulykamérgesen az ember. -- Miért?

-- Higgye el gazdim, az éhségtől már nem is látok. Az éjjel is úgy kopogott a szemem, hogy se nem láttam, se nem hallottam, hogy itt a róka. -- felelte a kutya.

-- Mit hallok? -- kérdezte az asszony. -- Nem szoktál enni adni a kutyádnak? Ha így van, meg is érdemled, hogy elhordja a róka a tyúkokat! Te sem tudnál korgó gyomorral dolgozni!

Lehajtotta a fejét szégyenében a gazda.

-- Ígérem, a mai naptól kezdve rendesen kapsz bőséges ennivalót.images.jpeg

Úgy is volt. Ezután a kutya reggel és este kapott olyan adag ételt, hogy alig tudta megenni.

Jött ám éjjel megint a róka koma: -- Add oda a tyúkom te kutya! -- kiáltott be az udvarba.

Odafutott az eb, vicsorította a fogait: -- Vau, vauuu, micsoda? Mit kérsz te? Takarodj a gazdám házától, mert elkapom a bundád és isten uccse, kilyukasztgatom, hogy soha többé nem tudod befoltozni!

Úgy megijedt a róka, hogy azon nyomban a lábai közé kapta a farkát és elfutott.

Ettől kezdve nagy ívben elkerülte a házat.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.