Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A lélek harca

A  LÉLEK  HARCA

 

 

Egy test. Egy emberi test. Egészséges, sima, feszülő bőr, pirospozsgás arc. A tükörbe néz. Két riadt, rémült szempárt lát. A tekintet vádlón sugárzik felé. Két szem, a lélek tükre.

Egy test, melyben nyugtalanul csapong a lélek. Fáj, fáj nagyon! Fáj itt benn valami!

S a lélek segítséget kérő sugarakat küld az agy felé: -- Könyörgök segíts! Oldd meg a problémát!

Az agy veszi az adást.

-- Micsoda nagy felelősség, tőle vár a lélek felmentést! Tudja, hogy nagy a baj! Sejtjei a nagy igyekezetben összegabajodnak, feszülésig pattannak. Mennél jobban igyekszik, mennél hamarabb meg akarja oldani a súlyos problémát, hogy meggyógyítsa a vergődő, szenvedő lelket, annál kevésbé sikerül, hogy az össze-vissza tekergődzött, gubancolódott sejtszállait szétválassza.

Összeesik. Ereje fogytán. A harag, a méreg, a félelem, az aggodalom visszafogja, megbénítja.

S a lélek érzi nincs segítség. Magára maradt. Kiutat keres e testből, mert nem érzi itt magát jól.

Nekirugaszkodik, tőr-zúz. Visszaesik. Figyel: -- Hátha az agy kitalál valamit, hátha van még egy kis fénysugár, hátha összeszedi magát. Vár...

Semmi.

Az agytól egy utolsó pici tiszta gondolat: -- Vége, feladom! Nemtudok tenni semmit! Már nincs ép gondolatom!

A lélek másik utat keres, hogy minél előbb kijusson.images.jpg

Tüdő, szív, máj, vese -- mind, mind áldozatul esik.

A börtöne már nem is test, csak egy váz, csont és bőr.

A tükörből vádló tekintet: -- Mit tettem veled?! Istentől kapott gyönyörű testem! Nem figyeltem a figyelmeztető belső hangra, hogy vigyázz! Vigyázz, mert baj lesz, ha nem űzöd ki magadból a haragot, ha nem bocsájtasz meg annak, aki téged megbántott.

Lásd mivé váltál! -- Aszott arc, szomorú szempár, elhomályosult tekintet.

Egy mély sóhaj és a lélek távozik.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.