Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

AZ  ÓRIÁS  PÓK

 

          -- Beleragadtam a sárba! Segítség, segítség! Húzzon ki valaki! -- kiáltozott egy nyolc lábú pók.

Hiába erősködött, rángatta lábait, hogy megszabaduljon az agyag szorításából. Nem sikerült neki. Sőt úgy érezte, egyre mélyebbre fúródik teste. Senki nem járt arra.

-- Ki is jönne erre, ilyen eső után? Itt a folyó parton most csak sáKépr és sártenger van.

A fogva tartott pók próbálkozott még egyet-kettőt, de abba hagyta a hiába való erőlködést.

-- Meg kell halnom -- sóhajtotta.

Gondolatban végig járta addigi élete útjait. Elgondolta, mennyi mindent tehetett volna még ezután. De most mindennek vége, nincs tovább. Megadóan becsukta szemét és csendesen várta az elkerülhetetlen véget.

 

-- Anyókám -- szólt a feleségéhez a halász --, kimegyek a folyó partra, megnézem nem tépte-e el a vihar a hálómat. Olyan hirtelen jött a zápor, hogy nem volt időm behúzni.

Elindult a zord időben, térdig érő sárban. rettentő elszomorodott, amikor meglátta, milyen kárt okozott a szél. Nemcsak eltépte a hálót, de a leszakított részt el is sodorta a víz.

-- Ezt már foltozni sem tudom. -- sóhajtott egy nagyot. -- Mi lesz most? Honnan veszek másik hálót? Hogyan fogok ezután halat? Én halász ember vagyok, pénzért adom el a kifogott halakat. Abból veszek ruhát, cipőt a családomnak és magamnak. Ha nincs háló, nincs hal, nincs pénz, nincs ruha.

Amint így búslakodott, úgy hallotta, mintha segítségért nyöszörögne valaki. Elindult az erőtlen hang irányába. S lám már majdnem rálépett, mikor észrevette a sárban fetrengő keresztes pókot. Lehajolt, óvatosan megfogta, s kiszabadította. Gyengéden leszedte testéről, lábairól a ráragadt iszapot.

-- Eredj pókocska, fuss fel a fára. -- tette le egy bokorra a megmentett pókot.

A pók azonban nem ment el, hanem így szólt:

-- Nem tudom hogyan háláljam meg, hogy megmentetted az életem. Kérj tőlem bármit, ha tudom teljesítem.

Kép -- Ugyan, nem tudsz te segíteni nekem. Pedig nagy baj ért. A vihar széttépte a hálómat. Nem tudok halat fogni. A lyukas hálómat a halak is kinevetik.

-- Mi az, hogy nem tudok segíteni? Fonok én neked olyan erős hálót, ami megfogja még a nagy halat is.

S azzal nekilátott a munkának. Egy-kettőre el is készült vele.

A halász csak ámult-bámult. Ilyen erős hálót még senki nem látott.

Így hálálta meg az ember jóságát az óriás pók.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.