Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

BRUMI

 

          -- Az erdő mélyén szép piros málnát láttam. -- szólt anya három gyermekéhez. -- Vigyetek egy kis kosárkát és szedjetek.

Anita, Rudika és Roboka örömmel szót fogadtak. Úgy határoztak, hogy a málnaszedést összekötik vidám játszással.

Az erdőhöz érve legelőször is a hasukat tömték meg az édes málnával, közben nagyokat kacagtak.

-- Mielőtt bújócskázunk -- mondta Anita --, szedjük tele a kosarunkat.

Szorgalmasan rakosgatták az illatos gyümölcsöt a bokorról a kosárba.Kép

Ahogy így dolgozgattak, egyszer csak megreccsent az ág és a bokrok közül barna, bozontos medve fej bukkant elő.

-- Meneküljünk! -- kiáltott fel Anita, s a kosarat is eldobta, hogy gyorsabban szedhesse a lábait futás közben. A két fiú rémülten szaladt utána.

-- Brumma, brumma -- mordult a medvebocs --, ne fussatok el, nem bántalak benneteket. Gyertek vissza, segítek málnát szedni.

A gyerekek megtorpantak.

-- Menjünk vissza? -- kérdezte Robika.

-- Menjünk. -- mondta a másik kettő.

A kis medve maga is még kölyök volt, segített nekik teleszedni a kosarat málnával. Mikor tele volt a kosár, játszani kezdtek.

-- Bújócskázzunk. -- ajánlotta Anita.

Hol a bocs volt a hunyó, hol a gyerekek.

A kis Brumi megtalálta a gyerekeket, bármennyire elbújtak. Elszaladt az idő, haza kellett menni a gyerekeknek.

-- Ugye holnap is eljöttök? -- kérte a gyerekeket a medve. -- Jó volt együtt játszani. Tudok egy odvas fát, tele van mézzel. Hozzatok bögrét és holnap megtöltjük mézzel. Nagyon finom ám az édes, ragadós méz.

Másnap a maci elvezette a gyerekeket az odvas fához.

-- Majd én megtöltöm a csuprotokat. -- ajánlkozott Brumi.

Az illatos mézet hamar kinyalogatták négyen.

-- Ugye nem volt elég? Hozok még. -- mondta a kis bocs, s már mászott is újra a fára. Alig, hogy felért:

Kép -- Jújj, jújj! -- ordított fel. -- Megcsíptek a méhek! -- s majd leesett a fáról fájdalmában.

-- Ez jól megdagadt! -- állapította meg Anita, mikor Brumi végre a földön volt.

-- Nagyon fáj! Alig látok. -- panaszkodott a bocs.

-- Enyhítek a fájdalmadon. -- mondta a kislány készségesen, azzal levette pólóját, a forrás vízében megmártotta és borogatást tett a maci dagadt arcára.

-- Sokkal jobb, hűsít. -- hálálkodott Brumi.

-- Mire nagy leszel, addigra el is felejted. -- mondta nagy bölcsen barátjának Rudika.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.