Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép  

HÚSVÉTI  AJÁNDÉK

 

    A kora tavaszi szellő frissen járja be a környéket. Nyiladozó tarka virágok pompás illatát röpítve körös-körül.

A zsenge fű zizeg, amint elfut felette a játékos szellő.

Itt a tavasz! Oh, mily gyönyörű és csodálatos! Színes pillangók libegtetik szárnyaikat és egy kis beszélgetésre leszállnak a harmatos virágkelyhekre. A méhek, amint az első kis virágok kibontották szirmaikat, máris szorgoskodnak, gyűjtögetik a virágport, hogy finom mézet készítsenek belőle. Egyszóval nagy a sürgés-forgás réten, mezőn egyaránt.

A legnagyobb munkában a nyuszik vannak. Felvásárolták a környék tyúkjaitól az összes tojást. Kiülnek a dombtetőre, keverik, oldják a színes festékeket és fáradhatatlanul készítik a hímes tojásokat. Szebbnél-szebb virágokat, leveleket, kacskaringós vonalakat festenek az ecsettel a tojásokra.

Mit gondoltok, mire ez a nagy készülődés? Kitaláltátok? Ugye ki! Nemsokára itt a húsvét.

Szürke Nyúl, Fürge Ürge, a Kis Vakond, az aranyhörcsög, de még a mezei pocok is lázasan járják a boltokat, hogy ajándékokkal lepjék meg egymást.

Fürge Ürge már megvette a maga kis ajándékát, csak még vakond barátja számára nem tudott választani a nagy kínálatból. Valami érdekes ajándékkal szeretné megörvendeztetni kedves pajtását.

A boltos türelmesen rakosgatta elébe az áruit, de Fürge Ürge rázza a fejét:

-- Nem, ez sem kell. Nem erre gondoltam. -- s már a kilincsen volt a keze, hogy egy másik boltban próbálkozzon, amikor meglátott a kirakatban egy pár görkorcsolyát. Nagyot dobbant örömében a szíve:

-- Ez az! -- kiáltott fel boldogan. -- Ez kell nekem!

S elérkezett a húsvét napja. Szürke Nyúl, Hosszú Fül és Ugri Bugri nyulacska kora reggel együtt kelve a napocskával, hátukon a nehéz zsákkal járják a friss füvekből készült fészkeket és mindegyikbe beleteszik a hímes tojást és az ajándékokat.

Ugyanis őket bízták meg az állatok, hogy tojják bele a fészekbe a húsvéti meglepetéseket.

Alig távoztak a nyuszik a fészek mellől, a kis vakond már futott is ki. Nagyon kíváncsi volt, mit kapott Fürge Ürgétől húsvétra.

A piros, sárga tojások között megtalálta a kerekes korcsolyát. Csodálkozva vette kezébe. Nézegette, forgatta még meg is szagolta. Akkor észrevette rajta a kapcsokat.

-- Ezt biztos a lábamra kell csatolni. -- gondolta

Gondolatát tett követte. Egy-kettőre a lábaira erősítette a korcsolyát és felállt. De abban a pillanatban a két lába úgy kiszaladt alóla, hogy Vakond Úrfinak meglepődni sem volt ideje, a fenekére pottyant.

Talpra ugrott azon nyomban, de lábai fürgébbek voltak, újra kisiklottak alóla, s ő újra a fenekére pottyant.

A közeli bokorban megbújó barátai ezt már nem bírták tovább csendben lesni. Óriási hahotára fakadtak.

-- Mi van Vakondka, nem tudsz megállni a lábadon? -- kérdezték fuldokolva a nevetéstől. -- Állj már fel! Mit üldögélsz ott a fűben?

De a kis vakond ahányszor csak talpra merészkedett, annyiszor elterült vissza a fűbe.

A barátai körbe állták és kórusban nevették. Csak úgy rázkódtak a kacagástól.

-- A nevetés helyett inkább segítsetek! -- szólt morogva a kis vakond.

Segítettek is neki. Fürge Ürge az egyik oldalon karolt bele, az arany hörcsög a másik oldalon. Talpra állították és a kis vakond így körülbástyázva húzogatta előre a lábait, hol az egyiket, hol a másikat, lassan óvatosan.

Így értek egy enyhe lejtő szélére.

-- Itt elengedünk.-- mondta Fürge Ürge barátjának. -- Próbáld meg egyedül.

A kis vakond még mielőtt tiltakozhatott volna, hogy el ne engedjék, a két barát már el is lépett mellőle.

Megingott, de dicséretére legyen mondva, most nem pottyant le a földre. Alig tette előre egy csiga hossznyira az egyik lábát, meg is indult lefelé a lejtőn. Kezdetben lassan, de egyre gyorsult és gyorsult.

De ... jaj! ... elvesztette az egyensúlyát és kettőt szaltózva a levegőben, orra bukott.

Rögtön felharsant a háta mögött a nagy kacaj.

-- Hahaha, micsoda mutatvány! Nem ismételnéd meg? -- kiáltott oda neki Fürge Ürge.

Feltápászkodott a kis vakond és maga is nevetve a saját esésén így válaszolt:

-- Nevessetek csak, úgyis megtanulok görkorcsolyázni. -- azzal újra lendített magán és ügyesen hol az egyik lábával, hol a másik lábával lökte előre testét, és most már érezve az egyensúlyát, nem is esett el.

-- Nézzétek -- mondta csodálkozva s egyben elismerően is Fürge Ürge --, tényleg megtanult gőrkorizni!

-- Azért kaptam tőled ajándékba nem, hogy használjam is! -- gurult barátai mellé a kis vakond széles mosollyal az arcán.Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.