Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

TÉLI  ÁLOM

 

       -- Hrrr-phú -- hangzott a barlang mélyéről a horkolás. Téli álmukat aludták a medvék.

A tél beállta előtt megrakták a kamrájukat finomságokkal: mézzel, málnával, áfonyával.

A hasukat is csordultig tömték, hogy télen a hidegben erre ne legyen gondjuk.

Mélyen aludt a medve család. Mama, papa és a két bocs.

Egyszer az egyik bocs forgolódni kezdett. Kinyitotta a szemét.

-- Valami zörgést hallottam. -- mondta magában.Kép

Csendben hallgatódzott, de nem hallott semmit.

-- Talán álmodtam. -- gondolta, azzal becsukta a szemeit, hogy ismét álomba merüljön. De akkor újra hallotta a neszt, mintha valaki morogna.

-- Ahá, tudom már, mi ez? A gyomrom korog. Ettől aludni sem lehet. Éhes vagyok.

A gyomra egyre erőteljesebben jelzett.

-- Felkelek, kimegyek az éléskamrába és keresek valami ennivalót.

Óvatosan osont ki, nehogy felébressze a többieket.

A polcon bögrékben, tálkákban sorakoztak a csemegék. Mindenkinek rajta volt a jele az edényen. Az ő jele a málna volt, a testvéréé eper.

-- Megeszem a húgom mézét. -- találta ki hirtelen --, és tavasszal, ha újra felébredek szintén korgó gyomorral, megeszem az enyémet. A kis húgom úgy sem meri megenni az enyémet, azt hiszi, az övét már megette a téli alvás előtt.

Így okoskodott a bocs, aki nagyon szerette a hasát és nem riadt vissza attól sem, hogy elvegye a másét.

Utolsó csöppig kinyalta az édes mézet, ivott rá egy jó nagyot.

Mielőtt visszaballagott volna a vackára, kidugta a fejét a barlang ajtaján.

-- Vajon milyen idő van kint? -- nézett körül kíváncsian, de gyorsan becsukta az ajtót.

-- Brrr, de cudar hideg szél süvít! Visszabújok a jó meleg szénába és alszom, míg meg nem jön a tavasz. Brum, brum. -- mondta.

Azzal elnyújtózott a fekhelyén, oldalba bökte a testvérét, hogy húzódjon arrébb egy kicsit. Ásított egyet és mély álom jött a szemére.

Fel sem ébredt tavaszig. Azt sem vette észre, mikor a tél közepén a szülei kiballagtak a barlang elé. Megnézték, hogy látják-e az árnyékukat, s mivel látták, mordultak egyet és visszahúzódtak még szunyókálni.

A kis medve fiú rosszul számított, mert bizony a húga kereste a mézét és csapott olyan ribilliót, amikor nem találta, hogy a torkos bocsnak be kellett vallania bűnét.

Medve papa elkapta a fülét és jól megráncigálta.Kép

-- Rossz fiú vagy! Nem tűröm, hogy lopj! Ha még egyszer megteszed , kikergetlek a barlangból. Megértetted? Most pedig odaadod a húgodnak a mézedet. Lódulj! -- s nagyot taszított mérgében a haszontalan medvebocson, aki megfogadta, soha többé nem veszi el a másét.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.